Három évvel a háború kitörése után is csak ámul Európa a magyarokon

Immár több mint három év telt el azóta, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát és elkezdődött a pusztító, több százezer áldozattal járó háború. A harcoktól nem csak Ukrajna szenved, hanem Európának is kijár az ütésekből, igaz, ezeknek jelentős részét saját öklével mérte magára az unió. A sikertelen leválási kísérlet az orosz energiáról azóta is jól érzékelhető drágulást hozott a nyugat-európai energiaárakban. Mint ismert: ugyan Németország és több európai állam sem vesz már vezetéken keresztül orosz szénhidrogéneket, ám hajókon ugyanúgy vásárolják az LNG-t, amellyel csak annyit értek el, hogy ugyanazt az energiát jóval drágábban szerzik be.

Magyarország a kezdetektől hallani sem akart az orosz energia leállításáról, hiszen annak beláthatatlan gazdasági következményei lettek volna. Ráadásul nem kizárólag a vállalkozásokra nézve, hanem a lakosságra is. A magyar energiaellátást így is többször veszélyeztették a harcok, illetve Kijev számos barátságtalan lépése. Elég például a tavaly nyári, Lukoil-leállásra gondolni. A legutóbbi például január elsejével leállították az orosz gáztranszfert Szlovákia és Magyarország felé. Szerencsénkre a Szerbián keresztül szállító Török Áramlat továbbra is teljes mértékig el tudja látni feladatát és amíg ezt nem éri támadás, vagy szabotázs, addig biztosított a hazai energiaellátás.

Élen a magyar rezsi

Igaz, ha fogyni kezdenének a tárolókban felhalmozott készletek, akkor az alternatív útvonalakról csak jóval drágábban lehetne pótolni a kieső mennyiséget. Ez pedig azokon a magyar rezsiárakon is meglátszana, amelyek Európa abszolút csúcsán állnak, pontosabban a legalján, hiszen ennél olcsóbban egyetlen lakosság sem kapja az energiát. A finnországi VaasaETT rendszeresen elkészíti az uniós és néhány, az Európai Energiaközösségben lévő ország tarifa-összehasonlítását, amelyet az osztrák Energie Control Austria, illetve a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) megbízásából listáz.

A háztartási energiaár-index (HEPI) legfrissebb, januári adatsorán is az áram, illetve a gáz árát vetette össze a készítő cég, pontosabban azt, hogy egy kilowattóra (kWh) energia, mennyi eurócentbe kerül a lakosságnak. 

Még a környező országokban is jóval magasabb a díjszabás: a háború sújtotta Kijevben 9,8 cent, Belgrádban 10,5, Zágrábban 15,8, Bukarestben 16,1, Pozsonyban 19,9, míg Varsóban 23,9 cent ugyanennyi energia ára. Bécsben, Londonban, Koppenhágában és Brüsszelben jócskán közelíti a 40 centet a díjszabás, Berlinben pedig, ahol a vizsgált fővárosok közül a legnagyobb, át is lépi, ott 40,4 centbe kerül egy egységnyi áram. Az uniós átlag egyébként 25,5 cent.

Gáz esetében sem panaszkodhatnak a magyarok: 2,5 centbe, azaz 10 forintba kerül egy kilowattóra energia. Ez egyedül Kijevben olcsóbb a felmérés szerint, 1,8 cent, de már Belgrádban is közel duplája, 4,6 cent, Pozsonyban és Bukarestben 6,2 cent, Prágában 10,3, Berlinben pedig kicsivel az uniós átlag (11,1 eurócent) fölött van, 11,9 cent. A gázért a legtöbbet Svédországban kell fizetni, ott kereken az uniós átlagár háromszorosa a díj. A számokat nemrég Németh Szilárd, a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos is megosztotta.

A háború szele a magyar rezsit elkerülte

Ám talán ennél is érdekesebb összevetni a mostani adatokat a három évvel ezelőttiekkel, azaz az orosz invázió előtti időszakkal. Az Euronews című lap a hétfői évforduló kapcsán készített is egy összeállítást, amelyből kiderült:

2022 januárjában ugyanis az áramért még 10,3 eurócentet kellett fizetni, a gáznál pedig 2,8 eurócent volt a tarifa. Előbbi esetében tehát 12 százalékos, utóbbinál pedig közel 11 százalékos csökkenés volt tapasztalható. A háborúval – természetesen az ukránok után – legrosszabbul az Oroszországnak teljesen hátat fordító baltikumi országok és Lengyelország járt. Vilniusban, Rigában, Tallinnban és Varsóban is jelentősen nőttek a rezsiszámlák.

Arra a lapnak nyilatkozó szakértő is rámutatott, hogy a teljes elfordulás az orosz energiától megviselte nemcsak az európai lakosságot, de a gazdaságokat is, hiszen a legtöbb ország ezer szállal kötődött az orosz szénhidrogénektől. Németország is úgy vált le, hogy akkor még megfelelő LNG-terminálja sem volt a szállításokra. Ez időközben elkészült, de a norvég ellátás sokkal drágább. Emiatt is kell ismét orosz LNG-t vásárolniuk.

Hol lennének az árak a rezsicsökkentés nélkül?

A magyar rezsiárak még összeadva is jól mutatnak az európai összehasonlításban: a gázért és áramért átlagosan 11,6 eurocentet fizetnek a magyar háztartások. Belgrádban ennek másfélszeresét, Romániában és Szlovéniában a dupláját, Szlovákiában a két és félszeresét, Lengyelországban és a Baltikumban a háromszorosát, míg Bécsben és Berlinben az ötszörösét fizethetik rezsire az emberek. Ennek ellenére sorra lehet olyan hírekkel találkozni, amelyekben eltörölnék ezt a támogatási formát. Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) államtitkára, múlt héten posztolt arról, hogy Brüsszelből azt követelik: az energiaszolgáltatók szabadon állapíthassák meg áraikat.

– mondta akkor az államtitkár.

A Real-PR 93. pedig egy február közepi közvélemény-kutatás alapján jutott arra a megállapításra, hogy a magyar lakosság 66 százaléka megtartaná a rezsicsökkentés intézményét: a kormánypárti szavazók 90 százaléka áll ki mellette, míg a Tisza Párt szimpatizánsai közül a relatív többség, 45 százalék el is törölné azt, azaz a szolgáltatók kezébe adná a díjszabás megállapításának lehetőségét.

Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője a Mandinernek elmondta: ha leválnánk az orosz energiáról és saját kézbe vennék a szolgáltatók a díjszabást, akkor csak tippelni lehet, mekkora nyereséget tennének rá. A szakértő úgy látja, a magyar rezsiárak rögtön nagyjából a többi V4-es ország szintjére, de még inkább az EU átlaga közelébe ugorhatna, azaz az áram hirtelen háromszor, a gáz ára pedig négy és félszer is többe kerülhetne.

Nyitókép: Orbán Viktor Facebook-oldala